KORZIKA
2025. 09. 02 - 09. 17.
Fényképes útinapló

2025. szeptember 2. kedd
Kilenc év elteltével ismét Korzika szigetére indultunk. Sajnos a 2019-es utat elsodorta a covid, de megmaradt két kitartó jelentkező párosunk, akik most velünk jöttek. Összesen 15 lakóautóval vágunk neki a túrának. Az első állomás Toszkánában San Gimignano városa mellett van, itt találkoztunk. Mindenki szerencsésen ideért, és a délutáni nyugodt kemping csendjét már az egymásnak örvendező utastársaink önfeledt kacagása verte fel. Szép nagy kört ültünk az első eligazító megbeszéléshez, ahol minden, az úttal kapcsolatos tudnivaló elhangzott. Az utazás fáradalmai mindenkit hamar ágyba kergettek, 9-re már csak a szomszédos focipályán labdát kergető olasz öregfiúk hangjai szűrődnek be a kempingbe.

2025. szeptember 3. szerda
Fárasztó és eseménydús napon vagyunk túl.
Reggel a kemping bejáratához busz érkezett értünk, és elvitt Poggibonsiba, a Mobilvetta gyárba. Egy kis ismertető után bevezettek minket a lakóautó gyártás rejtelmeibe. Érdekes volt végignézni a lépéseket, melyek során a csupasz alvázból szép integrált lakóautó született meg. A végén finom enni- és innivalóval kedveskedtek nekünk, nem kellett sokat bíztatni a csoportunkat.
A buszunk elfuvarozott a következő programunk helyszínére, San Gimignanoba. Itt már várt egy kedves helyi idegenvezető, aki végigvezetett ezen a csodás hangulatú városon, mesélt a múltjáról, megtudtuk a régen volt 72, ma csak 14 torony történetét. A közös program után szabadidő, ki-ki megkóstolta a helyi világhírű fagyit, vagy evett-ivott valamelyik romantikus hangulatú téren levő étteremben. Helyi busszal vagy gyalog sikerült mindenkinek visszajutni a kempingbe.

2025. szeptember 4. csütörtök
Toszkána dimbes-dombos-gyönyörű tájain vezetett keresztül ma a kanyargós utunk, amíg elértük Livorno gigantikus méretű kikötőjét. Itt a Corsica Ferries hatalmas hajója várt ránk. Peti számolása szerint vagy 230 személyautót és mérhetetlen mennyiségű lakóautót meg kamiont és buszt nyelt el a komp gyomra. Odabenn olyan szorosra állították az autókat, hogy bizony alig tudtunk kislisszolni az utasterek irányába. A 4,5 órás komputat volt, aki kártyázással, volt aki keresztrejtvény fejtéssel, és olyan is volt, aki a zongora alatti alvással töltötte :-)  A szép időben élveztük a nyugodt hajózást. Korzikán Bastia városa is napfénnyel várt ránk, a közeli kempingben pedig némi közlekedési felfordulást okozva, de sikeresen beálltunk a nekünk fenntartott helyekre.

2025. szeptember 5. péntek
A mai program két végpontja a két kemping, a Bastia mellettiből a Bonifacióhoz közelibe kellett eljutni. Az út különböző programokkal volt nehezítve, amelyek közül az utazók szabadon választhattak, majd az esti megbeszélésen a fénykép szerint jókedvűen elmesélték élményeiket.
Volt, aki a tengerben lubickolt, többen a "gesztenyeországban" néztek körül, másoknak nagyon tetszett Alériában az erőd és az óváros, és a legaktívabbak a Bavella-hágón felkapaszkodva egy szép vízeséshez túráztak. Ismét tartalmas, érdekes napunk volt.

2025. szeptember 6. szombat
Végre egy szabad nap! A csoportok körében mindig ezek a legnépszerűbbek. Most lehetőség nyílt arra, hogy mindenki kénye-kedve szerint felfedezze Korzika legdélebbi részét, Bonifacio környékét, vagy csak pihenéssel töltse a kempingben az időt. A környékbeli strandok közül kiemelkedik a Piantarella nevezetű, amely elképesztő türkiz színű vizével fogadott bennünket. Este egy közös grillezés volt a program. Szerencsére a kempingben találtunk üres parcellákat, az egyikben felállítottuk a rögtönzött tábori konyhát és az asztalokat, hogy aztán a közösbe bedobott változatos ételekkel degeszre együk magunkat. Kérdés, hogy teli gyomorral milyen éjszaka vár ránk...
Még egy kis kiegészítés ehhez a naphoz: a vacsora utáni este csendjét jókedvű-gömbölyű kacagás verte fel. Utólag kiderült, hogy Don Peti tartott rumfogyasztási továbbképzést a jókedvű egybegyűlteknek. Még egy ilyen este és oszthatjuk a diplomát :-)

2025. szeptember 7. vasárnap
A tegnapi henyélés után újra egy tartalmas, aktív nap következett. A sziget ledélebbi városát, Bonifacio-t fedeztük fel több oldalról.
Reggel találkoztunk Christine-nel, az idegenvezetőnkkel, majd 10-kor indult velünk a hajó. Először a tengerről vettük szemügyre a várost és a környező gyönyörű sziklákat, barlangokat, majd egy kisvonattal kapaszkodtunk fel és jártuk körbe, ami levette a meredek út megmászása gondját a vállunkról. Egy kis séta és tájékozódás a város történelmében, majd finom és bőséges ebéd következett egy szép teraszon. Teli hassal még újra befogadtunk némi információt az idegenvezetőtől, és ezzel a közös program végetért. Utána egy páran visszaindultak a kempingbe, valaki sétált és vásárolt még a városban, vagy megmászták a királyi lépcsőt, míg néhányan a strandot vették célba.

2025. szeptember 8. hétfő
Elbúcsúztunk az előző kempingünktől, hogy a következőt vegyük célba, ami Ajaccioban a tenger mellett várt minket. De addig még sok mindent látnunk kellett: egy szép strandot: Tunarát, egy érdekes sziklát, ami egy tökéletes oroszlánt formázott, a prehisztorikus időkből származó menhíreket, dolmeneket, a "legkorzikaibb" várost, Sartenét,  ahol a parkolás sokunknak nagy kihívást jelentett, és a legfőbb program ma Filitosa volt, ahol 6000 évvel ezelőttről származó megalitokat csodálhattunk. Este váratlan látogatónk érkezett a kempingbe: a híres korzikai félvad-disznó tette tiszteletét. Nos, ezért a találkozásért nem kellett az elhagyatott hegyi erdőkbe, vagy a korzikai éttermekbe utaznunk.

2025. szeptember 9. kedd
Ma a csoportunk egyharmada otthon maradt a kempingben, pihentek, strandoltak. A többiekért kora reggel jött a taxi, és a
vasútállomáson beszálltunk a Cortébe induló vonatra. Út közben gyönyörű sziklás-hegyes vidéken, csodálatos viaduktokon kanyargó síneken haladtunk, rengeteg alagúton bújtunk át. Cortében kisvonat szállított fel minket a fellegvárba, ahol végignéztük a múzeumot, és megmásztuk a citadellát. A városban kellemes séta után mindenki talált egy szimpatikus éttermet, ebéd után pedig hárman kirándultak a város mögötti völgy oldalán húzódó túra úton, hárman egy rallye verseny során elhunyt versenyzők emlékhelyét látogatták meg, a többiek szép lassan lesétáltak az állomásra, ahonnan a vonat Ajaccioba indult vissza velünk.

2025. szeptember 10. szerda
A sziget fővárosa, Ajaccio megismerése volt a mai cél. Szerencsére az időjárás kegyeibe fogadott bennünket: az éjszakai eső után igazi kiránduló idő várt ránk. A helyi járatú busszal gyorsan elértük a belvárost, ahol a tündéri idegenvezető néninkkel indultunk neki a sétának. Persze itt többnyira minden Napoleonról szól, hiszen a város szülötte. A 4000 német túristával beérkező óriási szállodahajó látványnak jó volt, de mi néha kicsit Dortmund belvárosában éreztük magunkat. Sebaj, a kemping melleti gyönyörű strand feldobta a délutánunkat. Este még néhányan bringával kitekertünk a közeli "világvégére", a Parata-fokra, hogy megnézzük a naplementét. Sajnos a nap gyorsabb volt mint mi, de a látvány így is nagyon szép volt. A disznóval most már renszeresen összefutunk a kepingben. Rá kellett jönnünk, hogy ő van itthon és mi vagyunk a vendégek.

2025. szeptember 11. csütörtök
Utunk talán legszebb része állt ma előttünk. De ne szaladjuk ennyire előre, mert mielőtt a Les Calanches sziklarengetegébe értünk volt néhány érdekes látnivaló. Reggel Ajaccio-ból a Parata-fok vonzott néhányunkat. A hely az igazi világvégét idézte: innen nincs tovább, csak a végtelen tenger. Sagone strandja a hatalmas hullámaival varázsolt el és öntözött meg bennünket. Cargese és Piana gyönyörű falvak, de a fő élmény mégis a vöröses sziklák övezte utolsó néhány kilométer volt. Jani kiválóan irányította a feltorlódott kocsisort, hogy a beszorult cseh autóbusz végre szabadon gurulhasson. Ezalatt többen kimásztak a sziklák között vezető ösvényen a tenger fölé és döbbenten csodálták a látványt. Sajnos a fényképek ezt sosem fogják visszaadni... A kempingünk fekvése a hegyek által ölelt Portoi-öböl felett egyszerűen csodálatos - főleg a medence partjáról nézve :-)

2025. szeptember 12. péntek
Ma a pihenésé volt a főszerep. Sokáig alvás, friss reggeli bagett a szomszéd Sparból, aztán meg kirándulások a környéken, vagy strandolás a kemping medencéjénél. Nagyjából ennyivel telt a nap, míg el nem jött a vacsora ideje. Közösen elsétáltunk a Le Maquis étterembe, ahol a teraszról nézhettük meg a naplementét. És ehettük meg a finom vacsorát is. Ilyen környezetben, mint ahol ez a kemping fekszik hetekig is ellenénk.

2025. szeptember 13. szombat
A délelőtti jó időt mindenki lazán töltötte. Volt, aki a szomszédjával beszélgetett, játszott, volt, aki még egy utolsót fürdött a kemping tetején lévő, csodálatos kilátással rendelkező medencében. A délutáni közös programról senki sem akart lemaradni: hajózás a vörös sziklák alatt. Sajnos az idő nem volt kegyes hozzánk, a felhők eltakarták a napot, a csapódó hullámok fröcskölését néha szemerkélő eső váltotta fel. Ennek ellenére tudtunk gyönyörködni a lélegzetelállító sziklákban, amiket az ügyes kapitányunk sokszor egészen megközelített a jobb látvány érdekében. Talán lehet mondani, hogy maradandó élményt nyújtott ez a kirándulás.

2025. szeptember 14. vasárnap
Elhagytuk a meredek, de szép kempingünket Portóban, hogy 80 km megtétele után Calviban telepedjünk le. De milyen 80 km volt ez! Az utunk elején a Portói-öblöt felülről csodálhattuk meg, immár gyönyörű időben. A vörös sziklák között a tenger mellett kanyarogtunk újból, néhol egy sávra szűkült az út, de minden sofőr ügyesen tekergette a kormányt. Aztán szelídült a táj, és beértünk Calviba. Az itteni kemping kényelmes, széles helyekkel várt minket, és ami főleg mindenkinek tetszett, szép homokos stranddal. Innen pár km a város, ahová majdnem mindenki bement különböző járművekkel: biciklivel, rollerrel, vonattal vagy taxival. Egy nagy séta és kellemes kajálás után az esti csoportmegbeszélésen összefoglaltuk az elmúlt pár nap eseményeit.

2025. szeptember 15. hétfő
Elhagytuk Calvit, és a sziget északi partján tértünk vissza abba a kempingbe, amely az első korzikai állomáshelyünk volt. Persze most is lehetőségünk nyílt arra, hogy ki-ki olyan utat válasszon, amely az érdeklődésének és az aktuális fáradtsági állapotának megfelelő. Ismét elképesztő szépségű tájakon jártunk, sok érdekeset láttunk, de a nap csúcspontja a kempingben ért bennünket. A jó francia hagyományoknak megfelelően egy petang játékra gyűlt össze a csoport, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a többségből előjött az örök játékos ember. Nagyon jó hangulatban telt az este :-)