KORZIKA
2026. 09. 02 - 09. 16.
Fényképes útinapló
2026. szeptember 2. szerda
Pisa mellett, a holnapi komp kikötőjétől néhény kilométerre volt az első találkozási pontunk egy árnyas, rendezett kempingben. Egy páros kivételével - akik a késői indulás miatt jól belecsúsztak az éjszakai utazásba, és csak hajnalban értek ide - mindenki időben elfoglalta a helyét, és megkezdődtek az első ismerkedő beszélgetések. A csoport java része most találkozott először egymással. Az esti megbeszélés is a bemutakozás jegyében telt, majd az elkövetkező napok programját beszéltük át. Aztán a szúnyogok hamar bezavartak bennünket a lakóautókba.
2026. szeptember 3. csütörtök
Miután a komp csak késő délután indul - a kempingben pedig addig nyugodtan maradhattunk - így egy bő fél napunk volt a környék felfedezésére. A közeli tengerparti strand, vagy a bringával könnyen elérhető Pisa vagy a másik irányban Livorno meglátogatása volt a program, kinek-kinek kedve szerint. Aztán indulás a kikötőbe, hogy az 5 órás komphoz idejében odaérjünk. Négy órás hajózás után kötöttünk ki Korzikán, Bastia városában, már sötétben. Itt már csak annyi volt a feladat, hogy megtaláljuk a kempinget, elhelyezkedjünk és jól kipihenjük magunkat az - igazából holnap induló - korzikai program előtt. Persze a bastiai alagút lezárása és az ebből adódó dugó kicsit még keserítette az életünket, de végül ideértünk és gyorsan nyugovóra tért a társaság.
2026. szeptember 4. péntek
Mindössze 170 km. A legrövidebb úton számolva mindössze ennyi várt ránk, hogy elérjünk a sziget legdélebbi pontjára, Bonifacio-ba. Persze ha valaki szeretett volna látni igazi korzikai hegyi falut (La Porta, Vescovato), bejárni "Gesztenye országot", megmászni a Bavella-hágót (1218 m), múzeumot nézni, vagy fürödni a langyos tengerben, akkor már szépen szaporodott a kitérők miatt a távolság. A lényeg, hogy estére a kempingbe érve lelkesen mesélte mindenki a mai nap élményet.
2026. szeptember 5. szombat
Szabad nap. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem csináltunk semmit. Természetesen volt lehetőség az édes semmittevésre is, de a többség nekiindult, hogy - főleg biciklivel - felfedezze a környék strandjait. Kelet felé a világító torony és a Piantarella strand valószínűtlenül kék vize kápráztatott el bennünket. Aki nyugatnak indult, az a Tonara Plage véget nem érő homokos partjain élvezhette a tenger langyos hullámait. Este egy közös grillezés várt még ránk. Gyula vacsorazáró szájharmonikás kis előadása csak a hab volt a tortán, teli gyomorral és egy jó hangulatú este után tértünk nyugovóra.
2026. szeptember 6. vasárnap
Bonifacio, a sziget legdélibb városa várt ma ránk. Ki ne ismerné a Korzikáról készült fényképek közül azt, ahogy a vakítóan fehér sziklafal tetején ott trónolnak a komor épületek a tengerparton. Először hajóról néztük meg, majd kisvonat vitt fel bennünket az erődítményben meghúzódó településre. Egy jó ebéd után az idegenvezetőnk segítségével körbejártuk a várost, ismerkedtünk a múltjával-jelenével. És egy kicsit rálátásunk lett a büszke korzikai néplélekre is. A nap legfelemelőbb pillanata kétségkívül az volt, mikor unszolásunkra Christine, az idegenvezetőnk elénekelte a korzikai himnuszt. Megállt a levegő... A forróság hamar elfárasztott bennüket, és a transzfer buszunk - ha némi késéssel is - meg a kerékpárjaink visszavittek bennünket a kempingbe.
2026. szeptember 7. hétfő
Nagyon meleg van. És persze jó magas a páratartalom is, így bizony nem könnyű elviselni a hőséget. Utazós nap volt, a sziget fővárosába, Ajaccio-ba kellett eljutnunk. Itt már ízelítőt kaptunk a kanyargós korzikai utakból, de a java majd csak ezután következik. A legnépszerűbb program természetesen a Tunara és egyéb strandok meglátogatása volt, de jutott energia a hegymászásra, és néhányan még parkoló helyet is találtak Sartene-ben. A lényeg, hogy estére elértük a kempingünket, most várjuk az itt rendszeresen feltűnő vaddisznókat :-)
2026. szeptember 8. kedd
Sehol egy vaddiszó, úgy tűnik, ők az erdőben próbálják átvészelni a forróságot. Ahogyan mi a tengerben. A kemping melletti strand egyszerűen káprázatos, így sokan reggel ott kezdték a napot. Délben indultunk a városba, hogy Ghjacumina, a tündéri idegenvezető néni megmutassa nekünk. A csúcspont Napoleon szülőháza volt, majd a katedrális, ahol végre hűvösben üldögélhettünk. Az este két fényponttal bírt: a kislányok számára sütött palacsinta népszerűsége vetekedett a közös naplemente nézéssel a világvégi hangulatot árasztó Parata-fokon. Ez utóbbinak izgalmas vége lett, mert becsúszott egy defekt az egyik biciklin a kempingtől úgy 7-8 km-re. Zoli megmentette a helyzetet, a defektes kerékpárt tolva futott hazáig, de olyan gyorsan, hogy a többiek alig tudták követni. Izgalmas élmény lett ez a naplemente-nézés!
2026. szeptember 9. szerda
Andris lőtt egy vaddisznót! Igaz, hogy nem puskával, hanem sörrel és telefonnal a kezében, de végre igazi vaddisznó sétált a kempingben! Ezen kívül is történtek érdekes dolgok ma, például Corte-ba vonatoztunk. Gyönyörű hegyek közt, alagutakban és viaduktokon át vezetett a kb 2 órás utunk a sziget belsejébe. Ott egy városnéző kisvonat már várt ránk, felvitt a város legmagasabb pontjára, a Citadellára. Kezdetét vette a sétálás, ebédelés, vásárolgatás. Örülhettek ma a kalapárusok ebben a városban, ahogy a képen is látszik. A visszavonatozás után ma sem maradt el a bicikli defekt-szerelés, majd a holnapi program rövid megbeszélése után a fél társaság a tengerbe vetette magát, romantikus esti hullámfürdőzéssel zártuk a napot.
2026. szeptember 10. csütörtök
A mai célunk: eljutni a következő kempingbe, Portóba, és útközben minél több gyönyörű tájat, természeti csodát látni. Sagone strandjain hullámok nyaldosták a lábunkat, Cargese kis városa is elvarázsolt minket. De a lényeg most jön: Les Calanches sziklái hihetetlen vörös színben és elképesztő formákban mutatták magukat, nem győztük csodálni a természet gazdagságát, nincsenek rá szavak, milyen gyönyörű a rajta átvezető út. Nehéz volt megállni, parkolóhelyet keresni, de aki lassan végigment a szűk, kanyargós hegyi úton, az is tudott fényképezni, videózni. A kempingben nem volt egyszerű a csoportnak helyet találni, de végül minden lakóautó és a hozzá tartozó ember megpihent.
2026. szeptember 11. péntek
Igazi szabad nap volt a mai. Persze ez egy ilyen csodálatos környezetben komoly kihívásokat tartogatott. Lehetett végre nyugodtan lakóautót takarítani és egy jó nagyot aludni, vagy a szomszédos patak sziklái közt hideg fürdőt venni. Esetleg bringával, vagy autóval megnézni egy-két csodálatos helyet a környékben. Aztán ott volt a kemping páratlan panorámájú medencéje is mint lehetőség. És ezekkel minddel éltek is a csoport tagjai, hogy aztán este kipihenten/fáradtan menjünk el egy közös vacsorára.
2026. szeptember 12. szombat
A csoportnak ma jó dolga volt, kaptak még egy fél nap szabadságot, a közös program délután kezdődött. Lesétáltunk a kikötőbe, beszálltunk a szivárványszínű hajóba, és kezdetét vette a kb. 4 és fél órás álomutazásunk. Csodaszép sziklák közt szeltük a habokat, már megint nem győztük kattintgatni a fényképezőgépeket, telefonokat. Kikötöttünk Girolatában, egy kis eldugott faluban, majd újra tovább a vörös sziklák felé, amit a lemenő nap olyan csodás meleg fénnyel világított meg, hogy még a sós vizes fröccsöt sem bántuk a hajóorrban.
A nap végén Andris új kalapra tett szert, Hajni és Éva gyönyörű naplementét fotózott, Norbi pedig itteni fajta fügehajtással bővítette készletét. Lapzárta után jött a hír, hogy Andris tehenet látott a sötétben a lakóautó körül. A múltkor disznó, most meg ez a tehén, hát...
2026. szeptember 13. vasárnap
Ma mindössze 80 km várt ránk, hogy eljussunk a sziget északnyugati csücskébe, Calvi-ba. De milyen 80 km! Az első fele ismét jó szűk, kanyargós - csodálatos panorámával a tengerre és a hegyekre. Mindenki szerencsésen teljesítette a távot, egy-két tehénnel és busszal történő találkozás színesítette az utat. A Fango folyó völgye, a rajta átívelő genovai híd és a hűs vízben fürdőzés kellemes élmények voltak. Calvi - a korzikaiak szerint Kolumbusz Kristóf szülőhelye - strandjával a citadellával és a jó étermeivel nyűgözött le bennünket. Hajni ismét lőtt néhány gyönyörű naplementés fotót. Esti megbeszélés, alvás - fárad a társaság :-)
2026. szeptember 14. hétfő
Sajnos most már a kormányt a keleti part felé kell tekerni: már csak 2 éjszakánk van hátra Korzikán. Délelőtt a Calvi melletti kempinget elhagytuk, és a cél a Bastia környéki kemping lett, ami az első szálláshelyünk volt a kompról leszállva majdnem két hete. Út közben több látnivalót érinthettünk: Occi nevű kis elhagyatott falu lenyűgöző düledező házait és onnan a kilátást csodáltuk, majd L'ile Rousse városban kerestük a parkolóhelyet. Volt, aki Pigna falut fedezte fel és többen Sant Antonio hegyi faluban élvezték a nyugodt korzikai életérzést és a finom ebédet. A mai nap kiemelkedő programja a híres csíkos templom, St Michele di Murato temploma, ahol a hangulatot halk zene fokozta. Délután a San Damiano kemping homokos tengeri strandján jól esett lubickolni a langyos hullámokban, majd izgalmas esti petang-partit rendeztünk.
2026. szeptember 15. kedd
Utolsó nap. Reggel a kempingbe egy nagy busz jött értünk, amivel a Cap Corse-t (Korzika ujját) barangoltuk be. Több helyen megálltunk, csodáltuk a tengert és a sziklákat, csattogtak a kamerák. Út közben izgalmas kanyarok, tolatások történtek, de minden szerencsésen megoldódott, hála az ügyes sofőrünknek. Még egy borászatot is útba ejtettünk, ahol egy rögtönzött kóstoló után sok üveg csörgött a szatyrainkban. Utolsó állomásunk Bastia, ahol a régi kikötőt, a sétáló utcát és a hatalmas Szent Miklós teret jártuk körbe. Ezek után megérdemeltük a kemping éttermében a finom ételeket, ami sajnos a búcsúvacsoránk volt.
